Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

Összesen 65 iratról 218 lap terjedelemben őrzünk másolatokat ebben a í'ondban, igy például Frankéi Leó Marxhoz intézett 12 és Engelshez intézett 10 levelének kópiáit, Szemére Bertalan Marxhoz intézett 15 levelének másolatait. Marxtól azonban csak egyetlen - Perczel Mórhoz irt - levelének másolatával rendelkezünk, de Engelatől is csak 4 levélmásolat van a birtokunkban. Legújabban Marx-Engels Müvei magyar nyelvű kiadásához" használt több ezer eredeti dokumentumról készült filmmel és fényképpel gazdagodott az Archivum. ügy gondoljuk azonban, hogy lehetőségeink még távolról síncsenek kimerítve, s feltétlenül szélesítenünk kell a magyarországi Marx-Engels kutatások forrásbázisát. További feladatnak érezzük és tudjuk a Magyarországra került Marx és Engels dokumentumok sorsának a felderítését. E vonatkozásban nemcsak a magyar munkásmozgalmi vezetőkhöz irott Marx és Engels levelekre gondolunk, hanem arra is, hogy már a múlt század végétől voltak Magyarországon is gyűjtők, akik a munkásmozgalom dokumentumaira specializálták magukat. Krejcsir Rezső, Lóránt Richárd, Mérő Gyula, de Szabó Ervin is ezek sorába tartozott. Ezen kivül, mint köztudott 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság hozta létre az első proletármúzeumot'*, melynek levéltári osztálya a jelek szerint Marx dokumentummal is rendelkezett. Szép kultúrtörténeti s egyben levéltárosi fel" Gerelyes Ede: Kommunista Proletár Múzeum 1919-ben - Legújabbkori Történeti Múzeum Evkönyve, Budapest, 1969. és Szörényi Imre: Dokumentumok a Kommunista Proletár Múzeum /1919/ történetéből - Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára, 1976.