Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

Figyelemre méltó válaszok érkeztek: A vógrehajtÓ'bizottság holland tagja természetesen a szovjet javaslatok elutasítását és Posthumus ajánlatának el­fogadása mellett foglalt állást. Luis de Brouckere, a belga párt vezetője hasonló né­zeten volt, de elismerte, hogy a moszkvaihoz hasonlóan kedve­ző ajánlatot a hollandok nem tudnak tenni és végül sem aján­lotta annak határozott és végleges elutasítását. Ottó Bauer nyilatkozata szerint a legfontosabb a ha­gyatéknak a jövő számára való megmentése - e célból azonban va lamely nagy nyugat-európai könyvtárat, illetve a British Muse­umot ajánlotta. Az olaszok a német párt belügyének nyilvánították a kérdést. A német pártvezetőség véleményétől leginkább eltérő álláspontot a Szocialista Munkás Internacionálé titkára, Fried rich Adler nyilvánította. 0 a moszkvai ajánlat elfogadása mel­lett szállt sikra. Méltányolta a hollandok törekvéseit, de u­talt arra, hogy pénzügyi lehetőségei szerények /márpedig a né­met pártnak jelentős összegű pénzre volt szüksége/, másrészt kiemelte, hogy meglehetősen csekély befolyással birnak a szoci alisták a hollandok által létrehozott intézetre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, illetve a kommunista mozga­lom a Marx-Engels Intézet létrehozásával teljesítette kötele­zettségét a marxista történelmi kutatások előfeltételeinek meg teremtését illetően. A vádaskodásokkal szemben elismeréssel szólt a moszkvai intézet publikációs tevékenységéről és hangsú lyozta, hogy egyetlen olyan esetet sem ismer, amikor a szovjet

Next

/
Oldalképek
Tartalom