Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

Hana Hanaen átvizsgáltatta az iratokat, annak megállapítása céljából, hogy megérkezett-e minden. Kari Raloff, egykori német szociáldemokrata képviseli végezte a munkát, s megállapította, hogy a korábban készült jegyzékekhez képest 8 tétel hiányzik, ugyanakkor olyan iratokat is talált, amelyekről semmiféle leltár sem szólt. Breitscheidnél még maradt két köteg irat, ezt pótlólag el is küldte Koppenhágába, de a többi iratnak nyoma veszett. Évekkel később aukciókon került elő egy-egy füzet, vagy lap közülük. Breitscheid 1933 novemberében tett jelentést a Prágába települt német pártvezetőségnek az iratok menekítéséről és a hiányokról. Végül csak 1934 februárjában zárták le a Dániába érkezett iratok áttekintését, rendezését és két lepecsételt bőröndbe zárva a koppenhágai Arbejdeners Landsbank /munkás bank/ széfjében helyezték el. Ugyanezen időben Anatole de Monzie francia oktatási miniszter kezdeményezésére és segítségével Párizsba szállították a német párt archívumának másik részét, mely egyébként szintén tartalmazott jelentős mennyiségű Marx-Engels levelezési anyagot. Már 1933 nyarán a nemzetközi érdeklődés középpontjába került a Marx-Engels hagyaték aoraa. Párizsból hírek röppentek fel, melyek szerint a francia éa a azovjet kormány között tárgyalások indultak arról, hogy szovjet lovéltárakban őrzött, Napóleon éa I. Sándor cár közötti levélváltásokat, az 1812. évi orosz hadjárattal kapcsolatos dokumentumokat és más nagyértékü, francia vonatkozású iratanyagot a Marx-Engels irathagyaték ellenében meg lehetne szerezni. E hírek természetesen valótlannak