Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

mus-Leninizmus Intézet néven működik/ és igazgatójává Rjazanovot nevezték ki. Fő feladatának tekintette - erre Lenin egy 1921 február 2-án kelt levele külön is felszólította -, hogy a Marx-Engels dokumentumokat eredeti, vagy másolati formában összegyűjtse, majd a teljes anyagot közkinccsé tegye. Ez azonban a német szociáldemokrata pártvezetőség hozzájárulása és a pártarchivum segitsége nélkül nem lett volna megvalósítható. Ezért már 1921 nyarán Berlinbe utazott, a régi ismerősei Lauise Freyberger, Paul Kampffmeyer, o mások segítségével tájékozódott a vállalt feladat kivitelezhetősége felől. 1923 nyarán ismét Berlinbe utazott, s rövidesen megállapodást kötött a német szociáldemokrata pártvezetőséggel az iratok másol tatása ügyében, sőt mindjárt több ezer fotókópiát vitt magával Moszkvába. E megállapodás alapján hoztak létre Frankfurt ara Maimban egy társadalomtudományi társaságot a dokumentumok kiadásának előkészitésére. Berendeztek ugyanott továbbá egy fotólaboratóriumot, melynek feladata az volt, hogy a moszkvai Marx Engels Intézet részére másolatokat készítsen az irathagyatékok ról. Ezt a munkát három éven át folytatták, s tulajdonképpen a német pártarchivumba lévő egész Marx-Engels fondót lemásolták - sőt ezen túlmenően lefotózták a trieri gimnázium, a jenai egyetem Marxszal kapcsolatos dokumentumait, az Engels család levéltárának megfelelő darabjait, de másoltattak más levéltárak, könyvtárak, magánosok gyűjteményeiből is. E munka eredményeként 55.000 lap terjedelmű Marx-Engels gyűjtemény állt Össze a moszkvai Marx-Engels Intézetben. Már önmagában az is óriási eredmény volt, hogy létrejött az összes irat kiadásának dokumentációs bázisa. További