Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Szűcs László: A Marx-Engels irathagyaték története és magyar vonatkozásai

archívumba szállították a Marx és Engels iratot tartalmazó ládákat. Az Engels halálát követő esztendőkben főleg Marx leányai foglalkoztak a hagyaték közkinccsé tetőiével. Eleanor Eveling rövidesen elhunyt, mégis egy sor Marx-müvet publikált. Halála után a kéziratok nővére, Laura birtokába jutottak, aki férjével, Paul Lnfargue-gal együtt szintén több Marx levelet tett közkinccsé. Laura bizonyos értelemben korrigálta Engels végrendeletét, amennyiben a rászállt közlési jogot egyes kéziratok vonatkozásában Kari Kautskyra ruházta, így lett Kautsky a Marx által eredetileg a Tőke negyedik kötetének szánt kézirat szerkesztője, ami végülis 1905 és 1910 között Theorien über den Mehrwert cimen jelent meg három kötetben. A német pártvezotőség csak az iratok Berlinbe érkezését követően, tehát hat évvel Engels halála után kezdett foglalkozni a hagyaték feldolgozásával. Pronz Mehringetbízták meg - és nem Bernsteint - a Marx és Engels tevékenységének korai szakaszára, valamint Lassalle-lal való kapcsolatukra vonatkozó dokumentumok kiadásával. így jelent meg 1902-ben az "Aus den literaris chen Nachlass von Kari Marx, Friedrich Engels und Ferdinánd Lassalle" cimü publikáció négy kötetben. Az első három kötet Marx és Engels 1841 és 1850 közötti müveit, a negyedik pedig Lassalle 1849 és 1862 között Marxhoz és Engelshez irt leveleit tartalmazza. Ezt követően tett közzé több fontos dokumentumot Briefe und Au3züge aus Briefen von Hohann Phillip Becker, Joseph Dietzgen, Friedrich Engels, Kari Marx an F.A. Sorge und andere /Stuttgart, 1906/ cimü kötetében.