Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Dégi István: A helyi archívumok raktárviszonyainak néhány kérdése

A raktári férőhely-gondokon való segítésnek másik módja lehet az, ha o raktárból eltávolítunk mindent, ami nem archivumi irat. Egyéb'ként is a raktárát csak irattárolásra szabad felhasználni. Vagyis ki kell tolepiteni a házi szakkönyvtárat, a folyóiratokat, a helyi lapok begyűjtött, illetve korábban az Intézettől kapott példányait, köteteit. Nem tárolhatók a raktárakban tárgyi emlékek, üres nyomtatványok, doszsziék, dobozok. Ezek nemcsak az irat helyét foglalják el, hanem veszélyeztetik a raktár biztonságát, anyagmentes esetén akadályozhatják a gyors és hathatós munkát. Ajánlatos, hogy az iratok segédleteit is a raktáron kívül, biztonsági zárral ellátott szekrényben tároljuk. A raktárba történő állandó bejárás szükségtelenül növeli a porszonnyeződést, a raktárajtó rendszeres nyitvatartása óhatatlanul azzal jár, hogy "idegen" személyek is bejáratosak lesznek a raktárba. Szorosan vett együtthatásról van szó, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyenek a raktárak hő- ós páratartalmi viszonyai. Sajnos, azt kellett megállapítani, hogy az iratok kiszáradása évről-évre rombolja az archívumokban őrzött iratokat. A budapesti és a borsod megyei archivumok kivételével njyáron minden raktárban 20 fok felett van a hőmérséklet, de több helyen eléri a 30 fokot, Szabolcsban a 35 fokot is. A fémvázas ablakú raktárak felmelegedése és lehűlése nagymértékű hőingadozást eredményez, ami méginkább növeli a veszélyt. A hő elleni védekezés ;esak akkor lehet hathatós, ha lehetőség van a déli fekvésű raktárakat északt vagy keleti elhelyezésben tolepiteni. Különösen fontos lenne Csongrád és Heves megyében ezen Q helyzeten minél előbb változtatni. Más esetekben fényvissza-