Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.

Dégi István: A helyi archívumok raktárviszonyainak néhány kérdése

- 40 ­megyékben, illetve a meglévő épületek mellé új épületszárny kia lakitásával biztosítottak helyet az archívumoknak. Ezeken a he­lyeken általában hosszabb időre, 15-20 évre megoldódtak a rak­tári gondok, ezért e gyakorlatot üdvözöljük és támogatjuk. A raktáraknak több mint fele az I-IV. emeleten, 6 helyen a földszinten és 3 helyen az alagsorban van kialakítva. Ide­álisnak terménzetosen a földszinten levők mondhatók, különö­sen, ha a munkaszobák is azonos szinten vannak. Minden ettől eltérő elhelyezés azért okoz gondot, mert nehézkes az irata­nyagok szállítása, más-más szinten vannak a munkaszobák, és ve­szély esetén a mentés az emeleti szobákból sokkal bonyolul­tabb, mint a földszintről. A meglévő alagsori raktárak szigete­lése jelenleg még védelmet nyújt, de fokozott ellenőrzést igé­nyel, főként akkor, ha az épületet az átlagosnál jobban érinti a talajvízszint ingadozása, vagy fennáll az épület elmozdulá­sának veszélye. A legfelső szinten ugyan nincsenek raktárak, ennek ellenére a beázás veszélye - az elhelyezéstől függetle­nül - fennforog, és egyes esetekben ez be is következett /Csongrád megye/. A raktárak aljnzata megfelelő szilárdságú, tartós beton építmény. Szilárdságon természetesen az értendő, hogy a hagyo­mányos térközü állványrendszer alkalmazható. Mindössze négy archívumban /Budapest, Borsod, Fejér és Hajdú-Bihar/ lehetett, illetve az utóbbiban lehetne megvalósítani az egyik legmoder­nebb eljárás, a tömör állvány alkalmazását. A többi archívumban erre nincs 03 a jövőben sem lesz lehetőség, mivel a födémszer­kezet ilyen megterhelést nem birna el. Az aljzatok legfelső

Next

/
Oldalképek
Tartalom