Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [13] 1983. 145 p.
Berényi György: Tudományos viták a fasizmusról
Az NDK történész-egyeaülete éa a tanárok, nevelők tovább képzésére létrehozott megyei iroda Potsdamban 1982. október 9-én tudományos konferenciát rendezett "A német nagyburzaoázia felelőaeége a Weimari Köztáraaság azéthulláaáért és a fasiszta diktatúra létrehozáaáért Németorazágban" címmel. A konferencián, amely egyúttal o történelem-éa állampolgári ismeretek oktatóinak továbbképzését is szolgálta, 150 tanár, szaktörténész, levéltáros és muzeológus vett részt. A tanácskozáson vendégként megjelentek a potsdami megye- éa körzőt antifasiszta ellenállóinak képviselői is. A referátumot dr.J.Petzold az NDK történettudományi akadémiája központi intézetének munkatársa tartotta. Bevezetőjében részletesen foglalkozott a polgári fasizmuselméletekkel, melyek a különböző történelmi korszakokban egészen a mai napig azt a célt szolgálták, hogy a monopolkapitalisták fasizmussal szembeni felelősségét leplezzék, a fasizmus fogalmát a náci fasizmusra és Hitler személyére vonatkoztassák és a napjainkban is létező fasiszta veszélyt lebecsüljék. Az I. világháború végétől az 1933. január 30-i fasiszta hatalomátvételig az osztályerőviszonyok fejlődésének alapos elemzése kapcsán megállapítható - hangoztatta az előadó -, hogy a monopolkapitalisták legreakciósabb erőinek növekvő befolyása nem csupán a német nácizmus sajátja volt, hanem számos ország hatalmi struktúráját megvizsgálva, általános érvényű szindrómaként jelentkezett. Súlyos hiba volt a szociáldemokrácia antikommunizmusa, ami lehetetlenné tette az egységfront kialakítását és a fasiszta hatalomátvétel megakadályozását. A II. világháború után újjáéledt a monopolkapitalizmus és ezáltal a fasizmus gyökerei ismét termé-