Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Zalai Katalin: Adalékok a Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége szervezeti felépítéséhez

ami 1902 január végén megtörtént a hatóság jóváhagyásával , 1902. április 13-án, az egyesülési közgyűlésen Teszársz Károly bejelentette, hogy Budapest valamennyi vas- és fémmun7 kás egylete hajlandó közös szövetséggé alakulni . 1902. június 22-re az előkészitó' közgyűlésen a Magyarországi Vas- és Ércöntők alapszabályait szövetségi alapszabályokká módosították és azt felterjesztették a Belügyminisztériumhoz jóváhagyásra . 1903 januárjában a mezőfista vasmunkásszövetség vezetőivel is sikerült megegyezni. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége alapszabályait 1903. április 28-án hagyták jóvá a hatóságok. 9 Az alakuló közgyűlés május 1-én zajlott le . 1903-tól folyamatosan 30 kisebb szakmai szervezet csatlakozott a Szövetséghez

10

. Még az alakukás évében olvadt be a bádogosok, a légszesz- és a vizvezetékszerelők szakegylete, a részelővágók, a vas- és a rézbútormunkások, a villanyszerelők s a műszerészek egyesülete. 1904-ben csatlakoztak a kovácsok, 1905-ben az esztergályosok, 1906-ban a lakatosok és a rézművesek. A csatlakozó egyletek a beolvadás után a Szövetség szakosztályaiként működtek"

1

"

1

. A Vasmunkásszövetségre is jellemző volt a hazai szakszervezeti mozgalom egyik alapvető sajátossága, a szabadszervezet léte. A legális alapszabályokkal ellátott, a hatóságok által is elismert szervezet mellett egy másik, ú.n. szabadszervezet is létezett. Alapszabályokkal nem rendelkezett, bár a hatósá-