Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Kársai Elek: A legújabb kori történetírás forrásai 2.

inak feldolgozásából - igénybe véve a már elvégzett, de még nem teljes statisztikai alapkutatásokat - végre az eddigiek­nél pontosabb ismeretekhez jutnánk Budapest és a nagyobb vi­déki városok bombázási emberveszteségei, és egész Magyaror­szág háborús veszteségei tekintetében. 2. Egészségügyi intézmények nyilvántartási lapjai. E forrásféleségnél először a kórlapokat kell megemliteni: kü­lönösen kritikus, a normális állapotoktól eltérő időszakokban tartalmazhatnak a történetkutató számára fontos adatokat egy adott területen egészségügyi, kórházi ellátásban részesült személyekről vezetett, egyébként rutinjellegű iratféleségnek számitó betegfelvételi jegyzőkönyvek, kórlapok az észlelt be­tegség, vagy sérülés történetének leirásával. Igy például meg­maradtak a csornai kórház 1944-45. évi iratai,-melyek között találhatók az oda beszállított, kórházi ápolásra szoruló mun­kaszolgálatosok kórlapjai, ezekből legalább kis részben rekons ruálni lehet a munkaszolgálatosok névjegyzékét, fizikai álla­potukat, sérülésük milyenségét, további sorsukat. De szükséges lenne kutatásokat végezni elsősorban a fő­városi kórházaknak a sorozatos iratselejtezések után is meg­maradt, megőrzött iratanyagaiban; nem tekintve magának az e­gészségügynek történetét tükröző iratokat, a kórlapok, a bonco lási jegyzőkönyvek adatokat szolgáltathatnak például az 1944. október 15. és 1945. február 12-e között, Pesten és Budán a kórházakban ápoltak sérüléseiről, továbbá az elhalálozottak halálának okairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom