Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Kársai Elek: A legújabb kori történetírás forrásai 2.

met egy speciális, egyedi iratféleségre, az ú.n. parlamenti "kékek"-re; ezek a parlamenti gyorsirók gyorsirási jegyzeteinek szöveghiv áttételei, ezekből szerkesztették meg a nyomtatásban megjelenő országgyűlési naplókat. Azért használhatjuk a "szerkesztés" kifejezést, mert a megmaradt "kékek" bizonyítják, hogy a parlamenti naplók teljesnek tűnő kinyomtatott szövege nem teljesen egyezik a gyorsirási jegyzetek áttételeivel, részint stiláris okokból változtattak a parlementi ülésteremben elhangzott felszólalásokon, közbeszólásokon, részint tárgyi okokból hagytak el bizonyos részeket a teljes szövegből. Nyilvánvaló, hogy azokon a testületi üléseken, ahol gyorsirók követték az ülés lefolyását, nagyon sok múlott a gyorsírókon, nemcsak technikai, hanem személyi, megbízhatósági szempontból is. Igy érdemes talán megemlíteni,hogy a Forradalmi Kormányzótanács egyes üléseiről csak a gyorsíró jegyzetei maradtak fenn, amikor a Rákosi-perben a bíróság meg okarta kapni ezen különleges, csak a gyorsíró által használt gyorsirási jelekkel rögzített anyag áttételét, a gyorsíró, Révész Mihály azt vallotta, hogy már nem tudja elolvasni saját gyorsírását. A legújabb időkben mind a közigazgatás, mind a társadalmi szervek testületi ülésein egyre inkább tért hódit a felszólalások magnószalagon történő rögzítése. Egyes helyeken megelégednek a magnószalagokkal, másutt a magnószalagok szövegét leírják írógéppel, és természetesen "megszerkesztik".