Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Varga György, T.: A magyar levéltári terminológiai lexikonról

indokoltnak továbbá olyan címszavak felvétele a lexikonba, araelyeknek használatát maga a szerző helyteleníti. Például a csoport címszóról ezeket olvashatjuk: "A fondcsoportot -nem szerencsés módon - egyszerűen csoportnak is szokták nevezni". /155. P./ Az emiitetteken kivül nagyszámú mesterkélt kifejezés található a lexikonban. Ilyenek pl. levéltártest, levéltárdarabj, levéltári tektonika, kincslevelétár, /kincstári levéltár vagy egyszerűen kincstár helyett/, oklevéllevéltár /oklevéltár helyett/. Számos esetben a cimszó nem fogalom, hanem körülírás: nem irat jellegű levéltári anyag, személyi tulajdonban levő levéltári anyag stb. A lexikon használója nem tud mit kezdeni azokkal a címszavakkal, amelyek esetében límber Győző a fogalmat önmagával határozza meg: igy a gépirat "gépírással,Írógéppel irt irat", a távirat "távirással, távírógéppel irt irat", a telex távirat "telextávirással, telextávirógéppel irt irat" stb. Ráadásul ezáltal tovább növekszik a fölösleges cimszavak/indokolatlan ismétlések száma, hiszen a korábbi címszavaknál /gépírás, távirás stb./ megtudhattuk, hogy "A gépirással irt iratnak gép irat a neve", "A távirással irt iratnak távirat a neve" stb. sőt azt megelőzőleg az Íróeszköz cimszó magyarázata igy szólt: "A tollal és ceruzával irt iratnak kézírás, az írógéppel írtnak gépírás, a távírógéppel írtnak távirás, a telexgéppel Írtnak telextávirás, a sokszorosítógéppel készültnek sokszorosított irás, a nyomdai géppel készültnek nyomtatás a neve". /35. p./