Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [12] 1982. 151 p.

Berényi György: A kutatáskorlátozás és a kutatói érdek kérdéséhez

csak nálunk, hanem más országokban is. Nemrég a "Der Archivav" cimü folyóiratban jelent meg a kérdést taglaló értekezés KLaus Oldenhage tollából Personenschutz und Datenschutz /Személyiségvédelem és adatvédelem/"* cimmel. E cikkben Oldenhage a müncheni Jelenkortörténeti Intézet 1981. június 20-án tartott tudományos tanácskozásának megállapításait összegezi. A tanácskozás a jelenkortörténeti kutatással összefüggően az adatvédelmet szolgáló törvényhozással foglalkozott. A cikk elolvasása után felvetődött bennem a gondolat, hogy ennek nem csupán a szerző hazájában az NSZK-ban lehet mondanivalója, hanem a társadalmi rendszerek különbözőségét figyelembevévé, számunkra is hasznos tanulságokkal szolgál. Ezért vállalkoztam cikkének összefoglaló ismertetésére. A tanácskozás rávilágított, hogy az adatvédők,, továbbá a levéltárosok, valamint a történészek között fennálló véleménykülönbségek az utóbbi időben szemmelláthatólag nem csökkentek, hanem méginkább megnövekedtek. Bizonyos esetekben a hatóságok vagy más hivatalos szervek, az adatvédők, az adatvédelem jogi előirásait nyilvánvalóan ürügyként hozzák fel, hogy a kutatásokhoz szükséges információkat visszatartsák. Továbbá az adatvadószakértők is arra hajlanak, hogy illetékeaaégük ne csupán az adatok területére korlátozódjék, hanem egyre inkább a személyiségvédelem egyfajta megbízottja inak tekintik magukat. Ennek a törekvésnek - irja Oldenhage - bizonyára jó okai vannak, mert nincs egyértelműen tisztázva, hogy milyen kritériumok alapján szabad egy meghatározott személyre vonatkozó inforx Lásd a folyóirat 1981. novemberi számának 470-474. oldalán.