Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.
Esti Béla: A múzeumi gyűjtemény mint munkásmozgalomtörténeti forrás
Ezért igen fontos, hogy erősitsük a múzeumi gyűjteményeknek mint a történetírás forrásainak "propagandáját", aminek legcélravezetőbb módja - a kiállítások mellett - tudományos követelményeknek megfelelő gyűjteményismertetések, gyűjtemény katalógus ok közreadása. Erre azért is nagy szükség van, mert - és ez a másik oka a múzeumi gyüjtemények mellőzésének a tudományos kutatók részéről - a kutatómunka feltételei a múzeumokban kedvezőtlenebbek, mint a levéltárakban, ami részben a múzeumi gyűjtemény jellegéből következik. Az anyag elsődleges csoportosítása általában nem a történelmi kronológia vagy témakörök alapján történik, hanem - raktározási, anyagmegóvási okokból - a gyűjtemények anyagi minősége szerint: fém, textil, kerámia, papir,stb. Egy-egy korszakhoz tehát több gyűjteményben kell kutatni, amit azonban nehezit, hogy a múzeumi gyűjtemények mutatórendszere még nagyon hiányos, nem éri el a levéltárak szinvonalat. A muzeológusoknak sokféle egyéb elfoglaltságuk miatt/kiállitások megrendezése, tárlatvezetés, stb./ viszonylag kevés idejük marad a gyűjteményekkel való aprómunkára. Erre alkalmas segédszemélyzet sincs a múzeumokban. Az ún. gyűjteménykezelő középkáderképzés hiánya mutatkozik meg ebben a fogyatékosságban. A múzeumi gyűjtemények mutatózása egyébként időigényesebb munka, mint a levéltári fondóké, mert egyidejűleg kell nyilvántartani az anyagokat. Akadályozza továbbá a gyűjteményekben való kutatómunkát a kutatószolgálatot ellátó, ill. felügyelő személyzet alacsony létszáma, a tárgyi feltételek mostohasága: a gyűjteményi raktárak katasztrofális túlzsúfoltsága, a restauráló-konzerváló műhelyek