Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szűcs László: Külföldi levéltárak magyar munkásmozgalomtörténeti vonatkozású iratai

időszakból. Hasonló a helyzet a Könyvkötő Egyesületek Inter­nacionálé jávai, melynek 1907-től 1953-ig található irataiban több magyar vonatkozás van. Az emiitetteken kivül Amszterdam­ban őrzik a Nemzetközi Fémmunkás Szövetség 1951-1964. évi ira­tait, a Nemzetközi Grafikus Szövetség 194 9-1960. évi iratait, az Ipari Alakalmazottak Nemzetközi Szervezetének 1920-1940.évi iratait, a Postás-, Távírász- és Telefonos Internacionálé 1922-1968. évi iratait, valamint az Ipari Szervezetek és Álta­lános Munkás Egyesületek Nemzetközi Szövetségének 1923-1964.évi iratait is. Mindezek feltehetőleg szintén tartalmaznak magyar munkásmozgalomtörténeti vonatkozásokat. A lehető teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az amszter­dami intézet archívuma őrzi külön fondban az 1881. évi londoni anarchista kongresszus iratanyagát, továbbá a Nemzetközi Anti­militarista Egyesület iratait is. A nemzetközi munkásszervezetek iratainak másik legfontosabb őrzőhelye a moszkvai Insztitut Marxisma-Leninizma Archívuma. Az IML és vele együtt az Archívum 1931-ben jött létre. Elődei: a Bolsevik Párt 1913-ban Genfben létrehozott irattára, a Forradalom történetének dokumentumait gyűjtő Bizottság, amely 1920-ban alakult, az ugyancsak 1920-ban létrehozott Marxizmus Múzeum, valamint a Marx-Engels Intézet, az 1923-ban szervezett Párttörténeti Bizottság és az 1928-ban alakult Lenin Intézet. Mindez az Archívum anyagának összetételét is jelzi. Ez az archivum számos fontos irategyüttest őriz.a.korai nem­zetközi munkásmozgalom történetét illetően is. Mindenekelőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom