Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Ságvári Ágnes: A munkásmozgalom történetének forrásai a Fővárosi Levéltárban

levéltár örizetébe kerültek a hiteles másolatok, jogbiztositó iratok /szerződések stb./, a szabályrendeletek, az állami anyakönyvezés bevezetése óta keletkezett anyakönyvek másodpéldányai, 1885-től az egyesületi alapszabályok stb. A teljesség igénye nélkül csak példaként felsorolt források is érzékeltetik, hogy a BPL gazdag tárháza a fővárosi és környékbeli munkásmozgalomra és a munkásmozgalom feltételeinek vizsgálatára, a szervezkedésekben résztvevő fővárosi lakosokra vonatkozó anyagoknak, dokumentumoknak. Toldy László, a főváros főlevéltárnoka már 1889-ben megkezdte magyar nyelvű mutató készitését. Ennek jelentősége a rendszerezésen kivül abban állt, hogy megkönnyitette az 1848 előtt szinte teljes egészében, majd később részben német és latin nyelvű anyagok feltárását és kutatását. A levéltár számos kiadványa azóta is biztos tájékoztatást nyújt a fővárosi munkás mozgalom működési feltételeiről, a városi igazgatásnak és a ren dőrségnek a munkásmozgalom s annak megnyilvánulásai iránt tanúsított magatartásáról. Az intézmény többek közQtt gyűjteményes formában megjelentette /kilenc kötetben/ az 1888-1907 között ki adott szabályrendeleteket, 1932-től nagyobb megszakításokkal a "Tanulmányok Budapest Múltjából" című évkönyvet. /E hagyományok folytatásaként az utóbbi évtized kiadványai aorából külön emlékeztetek a "Porrások Budapest Múltjából" 1686-1950 évkörü publikációra, a "Levéltári dokumentáció" gyűjtőnevet viselő sorozatra és az intézmény történetét, anyagait és működési rendjét bemutató Levéltári Ismertetőre./ 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a Pővárosi Levéltárnak jelentős szerep jutott az egész magyar levéltárügy reform-