Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Kársai Elek: A legújabbkori történetírás forrásai 1.

Ezzel eljutottunk a fogalmazványok irattipus-vizsgálatához. Az általános hivatali, intézményi gyakorlat szerint ugyanis ezen állásfoglalások, vélemények, javaslatok alapján az irat cimzettje választ alakit ki, fogalmaz meg és ez kerül kiadmányozásra. Ez esetben rendelkezünk egy fogalmazványnyal és az arról készitett tisztázat másolatával. A fogalmazvány forrásértékét az határozza meg, ki készitette, ki és milyen javítást vagy javításokat végzett rajta, ki hagyta jóvá, másképpen: ki kiadmányozta a végleges szöveget. A változtatások, javítások lehetnek stilárisak, ezekre csak abban az esetben szükséges kitérni, ha bővitik, gazdagítják a javítást eszközlő személyre vonatkozó ismereteinket. A stiláris változtatásoknál a forrásközlő, a kutató általában mege légedhet egy rövid általános megjegyzéssel,vagy utalással. Külön gondot kell fordítanunk azonban az olyan változta tásokra, amelyek az ügy lényegét érintik,forrásközlés esetén eezket egyenként fel kell kutatni, külön meg kell jelölni. A fogalmazványok formális és tartalmi kritikai vizsgála ta lényegesen könnyebb egyszerűbb olyan hivataloknál, intézményeknél, ahol ún. előadói ivet haszáltak. Ez általános gyakorlat volt a magyar közigazgatásban - országos, megyei és városi szinten egyaránt - 194-5 előtt. Sajnos 8z utóbbi évtizedekben számos, nem csekély fontossággal biró irattermelő szervnél nem fordítanak kellő gondot a fogalmazványok megőrzésére, bár éppen az utolsó években egyes megyei és városi tanácsoknál újra használják az előadói iveket.