Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szerényi Imre: A magyar munkásmozgalom történetének levéltári forrásairól

kat a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének három nagy sza- . kasza szerint tagolhatjuk. Az első - a Kommunista Internacionálé létrejötte előtti - szakasz legfőbb dokumentumait az I. Internacionálé kongresszusainak, tanácskozásainak és konferenciáinak forrásai képezik. A második szakasz legfontosabb forrásai közé a Kommunista Internacionálé /1919-1943/, a Kommunista Ifjúsági Internacionálé /1919-1943/, a Parasztinternacionálé /1923-1933/, a Vörös Szakszervezeti Internacionálé /1921-1937/, a Nemzetközi Vörös Segély /1922-1947/, valamint a Forradalmi írók Nemzetközi Szervezete tevékenysége során keletkezett - s a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet Archivumában lévő - iratokat sorolhatjuk. A harmadik szakasz főbb forrásait a Komintern működésének megszűnése után a nemzetközi kommunista kapcsolatokban kialakult új formák; a kétoldalit és regionális találkozók, konzultációk és nemzetközi tanácskozások /1957, 1960, 1969/ dokumentumai alkotják. A szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatai történetének tanulmányozásához nélkülözhetetlenek a reformista tipusú szociáldemokrata és szocialista pártok nemzetközi szervezeteinek dokumentumai, amelyeknek egyik leggazdagabb lelőhelye az amszterdami szocialista levéltár /Internationaal Instituut voor Geschiedenis/. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kapcsolatainak megvilágításához szükséges források másik nagy csoportját a magyar internacionalistáknak a Szovjetunióban, Spanyolországban, Franciaországban és más országokban kifejtett tevékenységét tükröző dokumentumok, valamint a kommunista és a szoci-