Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szerényi Imre: A magyar munkásmozgalom történetének levéltári forrásairól

A Tanácsköztársaság megdöntése után az ellenforradalmi rendszer hatalmas apparátust hozott létre a munkásosztály moz gaImának, elsődlegesen a kommunista mozgalomnak az üldözésére lís felszámolására. Állami rendelkezések tiltottak mindenfajta kommunista szervezkedést, propagandát. Az elnyomó apparátus /rendőri szervek, bíróságok és ügyészségek, stb./ fennmaradt iratai igy a. munkásmozgalom tör ténetének fontos forrásává váltak. Sokszor azonban a rendszer ellen irányuló, de nem kommunista szervezkedést is kommunista nak nyilvánítottak és igy is jártak el velük szemben. Csak az üldözés mértéke és kegyetlensége változott a politikai helyzettől függően, de az ellenforradalmi rendszer egész ideje alatt a munkásság forradalmi mozgalma folyamatos megfigyelés alatt állt. A Belügyminisztérium iratanyagában találhatók a csendőrség politikai nyomozóosztályának helyzetjelentései a baloldali mozgalmakról, továbbá a Budapesti Rendőrfőkapitányság politikai nyomozó főcsoportjának referátumai a kommunista mozgalomról, amely források gazdag anyagot nyújtanak a korszakkal foglalkozó kutatók számára. A kutatás szempontjából nem elhanyagolhatók a többi minisztérium munkásmozgalmi vonathozást! iratanyagai sem, melyek több szempontból gazdagítják a munkásmozgalom fejlődéséről alkotott képet. Pontos forrásként tartjuk számon a kommunista tevékenység miatt az ügyészségi eljárások, illetve a törvényszéki perek iratait. A megyai levéltárakban fennmaradt közigazgatási