Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szerényi Imre: A magyar munkásmozgalom történetének levéltári forrásairól

Az eddig leírtakból kitűnik, hogy e azéles forráskörben nem könnyű eligazodni, tájékozódni. A forráskör csoportosítása osztályozása több szempontból történhet; más szempontot vesz figyelembe a történész, mást a levéltáros. A történész a kutatómunka fő irányai alapján különbözteti meg az alapvető forrásokat a kiegészítő forrásoktól. A levéltáros ettől eltérően az iratképző jellegéből indul ki az osztályozásnál, igy megkülönböztethet például - csak a legalapvetőbb és legelterjedtebb szempontokat említve - személyektől és szervektől /szervezetektől/ származó iratokat, ez utóbbiak csoportosíthatók aszerint, hogy pártszerv, illetve szervezet vagy állami, társadalmi szerv tevékenysége során keletkeztek, így juthatunk el a párt levéltári anyagának fogalmához, amely az egész forráskört már jelentősen leszűkíti. A fogalom hoszszas tudományos előkészítő munka eredményeként alakult ki, s a teljesség és a történetiség igényével foglalja össze mindazokat a forrásokat, amelyek a marxista-leninista párt és a magyar munkásmozgalom tevékenysége során vagy azzal szoros összefüggésben keletkeztek. Ez a levéltári anyag, amely "... a párt tevékenysége folyamán létrejött gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős iratokat foglalja magában, a nemzeti levéltári anyagon belül elkülönül, sajátos helyet tölt be." /Ezt a megállapítást az MSZMP KB Titkárságának 1972. február 28-i határozata megerősítette, az Elnöki Tanács 19/1972. sz. rendelete pedig az elkülönülés jogi, ha-