Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.
Szűcs László: A szocialista országok központi pártarchívum-vezetőinek negyedik konferenciája
ami döntően hozzájárult ahhoz, hogy a "bolgár párt egységes pártlevéltárügye viszonylag rövid idő alatt kiépülhetett. A bolgár helyi partarchivumok munkáját a vonatkozó párthatározatokból kiindulva tárgyalta. Elsősorban az iratok átvételéről, illetve begyűjtéséről szólt. Részletesen ismertette a levéltári megőrzés szempontjából fontos iratok kiválasztását, illetve a selejtezést végző szakértői bizottságok munkáját. E bizottságok az adott területi pártbizottság egyes osztályainak kvalifikált munkatársaiból és a területi pártarchivum vezetőjéből alakulnak. Munkájuk során e bizottságok előre kidolgozott nomenklatúrákat és útmutatókat vesznek alapul. Ismertette, tárgyuk szerint csoportosítva, hogy milyen jellegű iratokat kell archivumi megőrzésre átvenni. Külön foglalkozott a dolgozók leveleinek kérdéseivel, hangsúlyozva, hogy ezek közül csak azokat őrzik meg,amelyek a fondképző tevékenységének fő irányát érintik, vagy amelyekben az egész terület fejlesztése szempontjából fontos kérdések szerepelnek. Elmondta, hogy a helyi pártarchivumokban összesen 31.205 fond van, ami több mint kétmillió őrzési egységet jelent. A területi vezetőszervi iratokat 4 évi, az alapszervezetek jegyzőkönyveit 2 évi irattári őrzés után veszi át a helyi pártarchivum.A pártalapszerveze-fcektől csak ülés jegyzőkönyveket vesznek át megőrzésre. 1967-től áttértek a fondok kiválasztásos alapon való kiegészítésére, vagyis az értékhatár alá, illetve fölé sorolás alkalmazására. Az ifjúsági szervezetek alapszervezeti iratait egyáltalán nem veszik át. Az 1944 szeptember 9.-e előtti időszak munkásmozgalmától röbb mint 27 ezer visszaemlékezést gyűjtöttek össze a bolgár helyi partarchivumok. Felvetette M. Dimitrov azt a kérdést, hogy kell-e gyűjteni a szocialista forradalom győzelme utáni első évek emlékanyagát is, hiszen^ezen időszak forrásanyaga teljes egészében rendelkezésre áll.
