Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Karsai Elek: Szakszervezeti iratok, mint a munkásmozgalom történetének forrásai (1944-1970)

nak csak azon részével tudnak foglalkozni, amelyet már "első szinten" rendeztünk, vagy másszóval: amely iratanyagról már áttekintő raktári jegyzékkel rendelkezünk. Bővítő állitás: a szakszervezeti szervek, intézmények hatásköréből és tevékenységéből következik, hogy a szakszervezeti iratanyagban nemcsak a szorosan vett szakmai- vagy csoport- érdekvédelmi iratok találhatók, de nem elhanyagolható mennyiségben kerültek e szervekhez, intézményekhez olyan iratok is, amelyek ugyan az esetek többségében nem igényeltek közvetlen szakszervezeti intézkedést, állásfoglalást, de amelyeket tudomásulvétel, tájékoztatás céljából a párt-, állami- és társadalmi szervek, vállalatok megküldték az adott szakszervezeti szervnek. Ebből következik, hogy a vállalati, az ágazati- iparági, a területi szakszervezeti, valamint a központi szakszervezeti /Szakszervezeti Tanács, Szakszervezetek Országos Tanácsa/ szervek iratai között megtaláljuk a vállalatok, területi egységek /város, megye/ terveit, tervjelentéseit is. Ezért kutatni lehet, fel lehet tárni olyan vállalatok, társadalmi szervek általános történetét is, amely irattermelő szerveknek iratanyaga vagy megsemmisült, elveszett /Telefongyár, Ganz Villamossági Gyár/, vagy hollétéről a jogutódnak egyelőre nincs tudomása /Magyar Nők Demokratikus Szövetsége/. Ide kívánkozik annak leszögezése, hogy ezeket az ú.n. idegen anyagokat - amelyeken nincs semmiféle szakszervezeti állásfoglalás - nem akarjuk az idők végtelenségéig a Szakszervezetek Központi Levéltárában őrizni, hanem felajánljuk az iratot létrehozó vállalatnak, 111. szerv, intézmény stb. iratait őrző állami vagy szaklevéltárnak - persze csak abban az esetben, ha e kiemeléssel nem bontjuk meg az iratanyag kialakult rendjét, irattári egységét.