Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Karsai Elek: Szakszervezeti iratok, mint a munkásmozgalom történetének forrásai (1944-1970)

nak csak azon részével tudnak foglalkozni, amelyet már "el­ső szinten" rendeztünk, vagy másszóval: amely iratanyagról már áttekintő raktári jegyzékkel rendelkezünk. Bővítő állitás: a szakszervezeti szervek, in­tézmények hatásköréből és tevékenységéből következik, hogy a szakszervezeti iratanyagban nemcsak a szorosan vett szak­mai- vagy csoport- érdekvédelmi iratok találhatók, de nem elhanyagolható mennyiségben kerültek e szervekhez, intéz­ményekhez olyan iratok is, amelyek ugyan az esetek többsé­gében nem igényeltek közvetlen szakszervezeti intézkedést, állásfoglalást, de amelyeket tudomásulvétel, tájékoztatás céljából a párt-, állami- és társadalmi szervek, vállala­tok megküldték az adott szakszervezeti szervnek. Ebből kö­vetkezik, hogy a vállalati, az ágazati- iparági, a területi szakszervezeti, valamint a központi szakszervezeti /Szak­szervezeti Tanács, Szakszervezetek Országos Tanácsa/ szer­vek iratai között megtaláljuk a vállalatok, területi egy­ségek /város, megye/ terveit, tervjelentéseit is. Ezért ku­tatni lehet, fel lehet tárni olyan vállalatok, társadalmi szervek általános történetét is, amely irattermelő szervek­nek iratanyaga vagy megsemmisült, elveszett /Telefongyár, Ganz Villamossági Gyár/, vagy hollétéről a jogutódnak egye­lőre nincs tudomása /Magyar Nők Demokratikus Szövetsége/. Ide kívánkozik annak leszögezése, hogy ezeket az ú.n. idegen anyagokat - amelyeken nincs semmiféle szak­szervezeti állásfoglalás - nem akarjuk az idők végtelensé­géig a Szakszervezetek Központi Levéltárában őrizni, hanem felajánljuk az iratot létrehozó vállalatnak, 111. szerv, intézmény stb. iratait őrző állami vagy szaklevéltárnak - persze csak abban az esetben, ha e kiemeléssel nem bont­juk meg az iratanyag kialakult rendjét, irattári egységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom