Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Bakó Ágnes: A helyi pártarchívumok működése Magyarországon

Az emiitett párthatározatok meghatározzák a he lyi archivumok gyűjtőkörét is. E szerint a megyei és a budapesti partarchivumok csak 1945, azaz a felszabadulás utáni iratokat gyűjtenek, őriznek, dolgoznak fel és hasznosítanak, a Párt, a KISZ és a Munkásőrség iratait. Az iratok átadásának határidejét egy 1970-es párthatározat rögziti, amely szerint a megyei, a járási, a városi pártbizottságok és az alapszervezetek iratait 5 évenként kell átadni az arehivumnak. A pártiratok esetében ez általában megvalósul. A gondot az jelenti, hogy gyakran változnak az átadó szervek ügykezelői, ami több megyében, illetve kerületben bizonyos lemaradást okoz. A KISZiratok időbeni átadása egyetlen megyében sem zökkenőmentes. Ugy vélem, a leglényegesebb kérdés az iratok át vételénél az

f

| hogy milyen iratfajtákat őrzünk meg, illetve mit selejteznek ki az átadó szervek. E

rről igen sok szó esik a főreferátumban is, és igen érdekes tapasztalatokról hallhattunk. Hogyan lehet elérni, hogy minden történeti ér tékű iratot megőrizzünk az utókor számára és ugyanakkor mindent kiselejtezzenek, ami nem ilyen, illetve tükröződik más levéltárak anyagaiban. Azt hiszem, a döntő az, hogy minden történeti értékkel biró anyagot ki kell válogatnunk és meg kell őriznünk, bármily sokirányú feladatot is jelent ez. Természetesen alapvető fontosságú, hogy a százalékok is elfogadható képet mutassanak. Az a tény azonban, hogy az 1ratanyagok mennyire alacsony százalékát őrizzük meg, ugyanúgy nem mutatja a jó munkát, mint ahogy nem biztos,hogy rossz az, ha többet őrzünk meg.