Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szabó Ferenc: A helytörténetírás politikai szerepe, jelenlegi helyzete, módszertana és forrásai

történeti forráskiadványoknak. Ezek köre igen széles, tematikailag a honfoglalástól szinte napjainkig terjed. A teljes spektrum helyett a legfontosabbakat ragadjuk ki csupán. A megyék többségében megjelentek már az általános áttekintést nyújtó levéltári olvasókönyvek. Nagyobb részük az adott megye helytörténeti forrásaiból csak a legfontosabbakat, a leginkább jellemzőket ragadta ki s látta el megfelelő magyarázatokkal, megyetörténeti vázlattal. Budapest főváros, Somogy, Tolna és Békés megyék az olvasókönyvi kereteket túllépve tudományos forráskiadást vállaltak. Számos megye kiadta az 19181919o évi forradalmakra, valamint a felszabadulás időszakára vonatkozó források legjavát. Az előbbire Bács-Kiskun, Csongrád és Borsod, az utóbbira Bács-Kiskun, Somogy, Borsod és Fejér megyék a legjobb példák. Baranya megye és Pécs, Borsod megye és Miskolc, továbbá Csongrád megye és Szeged vállalkozott arra, hogy több kötetben tudományos igénnyel publikálja a munkásmozgalom forrásait, az osztálytudatos szervezkedés kezdeteitől fogva. A forráskiadványok zöme az utolsó száz év, leginkább azonban az utóbbi 60 esztendő dokumentumait közli. Nem készült el még máig sem a modernkori iratok kiadásának tudományos szabályzata, s ennek hiánya nap mint nap érezhető, bár - lényegében a központi forráskiadványok nyomán - a publikálásban mégis kialakult a hozzávetőlegesen egységes gyakorlat. Ez tartalmilag a széles forrásbázist, a megfelelő mélységű bevezetőt, a gondos kritikai és archeográfiai megmunkálást, a sokoldalú apparátust