Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szabó Ferenc: A helytörténetírás politikai szerepe, jelenlegi helyzete, módszertana és forrásai

kon kivül a tematikus vagy vegyes tárgykörű alkalmi kötetek egész sorát említhetnénk <> A tudományszervezés konkrét helyi gyakorlata szabja meg, hogy a kiadványok melyik szervezetre, közgyűjteményre épülnek. Egy-két megyét kivéve mindenütt van megyei folyóirat /vagy vegyes - irodalmi-közmüveiődési-tudományos - "profilú", vagy csak tudományos-közművelődési arculatú/, múzeumi évkönyv, levéltári évkönyv és hasonlók, A szorosabb történeti periodikák között mind a szinvonal, mind pedig a hosszabb időtartam okán a Somogy megye múltjából, a Fe~> jér megyei Történeti Évkönyv és a Borsodi Történelmi Évkönyv köteteit emelném ki. Mindhárom levéltári kötődésű, A folyóiratok sorából a Vasi Szemle, a Borsodi Szemle, a SzabolcsSzatmári Szemle és a Békési Élet, s mint városi orgánum, a Soproni Szemle emlithető, rendszeres történeti közleményeik miatt. Kritikai anyaguk is figyelmet érdemel, A periodikák gazdagsága az utóbbi évtized helytörténeti kiadványtermésének egyik fő jellemvonása, A számottevőbb kutatási műhelyek, közgyűjtemények zöme lehetőséget kapott rendszeres kiadvány megjelentetésére, E mögött jelentős feltáró munkának kell állnia, s módot nyújt /egyúttal kényszert is jelent/ az adott kutatási műhelyeknek a kívülálló szakemberek inspirálására, ösztönzésére is. Elismerve az időszaki kiadványok színvonalának fokozatos emelkedését, két jelentős gondjukat emiitjük. Az egyik a tervszerűség laza érvényesülése, ami leginkább a témák esetlegességében és a szerzői utánpótlás bizonyos gyengeségeiben