Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szabó Ferenc: A helytörténetírás politikai szerepe, jelenlegi helyzete, módszertana és forrásai

körére is. Ugy gondolom, mostani áttekintésünk céljait jobban szolgálja, ha a helytörténeti publikációk néhány közismert műfajához kapcsolódva vizsgálunk meg néhány tartalmi kérdést. Elsőnek a város- és községtörténeti monográfiákat emiitjük. Ezek akkor érnek el magas szintet, ha megfelelő előtanulmányokra, generális anyagfeltárásra épülnek. A helytörténetirás elismert tudományos teljesítményeiként emiitjük meg az Alföldről Orosháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Polgár, Mezőberény, Hajdúszoboszló monográfiáit, Észak-Magyarországról Salgótarjánét és Balassagyarmatét, továbbá Nógrád megyéét, Dunántúlról Sárvárét és Mórét, továbbá Győr és Kaposvár szintézis értékű tanulmányköteteit. /A felsorolás nem tart igényt a teljességre./ Méreteinél és problematikájánál fogva a "Budapest története" eddig kiadott négy kötetét - amelyekből a helytörténetirás tömérdek segitséget nyerhet - voltaképpen a helytörténet megszokott keretein felül elhelyezkedő alkotásnak tartjuk. Jelenleg folyamatban lévő s a befejezéshez közeli nagyobb vidéki monografikus munka Debrecen ötkötetes története, s megkezdődött Szeged szintén ötkötetes történetének megirása is, A megyei monográfiák között, színvonala és részletessége alapján, talán a Baranya megyei vállalkozás lesz a legjelentősebb. Az idő előtti, megalapozatlan "szintézisek" nagy károkkal járhatnak. Általában helyesebb, ha monográfia helyett a lényeges kérdéseket megvilágító tanulmánykötet készül, amikor az előmunkálatok a szintézishez még nem elégségesek. Ezt a műfaji