Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalom-történetírásban

védelmi és ún, T. osztályok beszámolói elsősorban ezen szervek további fennmaradásának szükségességét kivánták indokolni, alátámasztani. Ezért eltúlozták az ellenforradalmi rendszert fenyegető veszélyt, felnagyították a forradalmi munkásmozgalom erejét, A jegyzőkönyvek esetében a külső forrsákritika viszonylag egyszerű. Többnyire magából a szövegből megállapítható, hogy mikor, hol, mely szerv, intézmény milyen testületének értekezletéről, megbeszéléséről stb, készült és kiknek a részvételével. Bonyolultabb a belső forráskritika, amennyiben viszonylag ritka az elhangzott állásfoglalásokat, véleményeket teljes szövegükben rögzitő feljegyzés, az ún. gyorsírói protokollum. De még ez esetben is előfordulhatnak félrehallások, vagy az áttételbe kerülnek be értelemzavaró elirások, A kutató kezében azonban többnyire kivonatos anyag jut, amelyben a felszólalásokat, határozatokat a jegyző tömöritette, korántsem bizonyos, hogy mindig az elhangzottaknak megfelelően, A jegyzőkönyv értékelésénél szintén alapvető a vitában résztvevő személyek társadalmi hovatartozása, A viszonylag nagy számban fennmaradt szakszervezeti jegyzőkönyvek elemzésénél mindig tekintetbe kell venni, hogy ezek a folyamatos hatósági ellenőrzés tekintetbe vételével készültek, ezért csak azon tevékenységi körök eseményei, adatai kerülhettek rögzitésre, amelyeket az alapszabályok lehetővé tettek. Ezért a szakszervezeti jegyzőkönyvekben nincsen vagy csak igen ritkán fordul elő nyoma a gazdasági harcoknak, mozgalmak-