Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Sipos Péter: A forráskezelés egyes kérdései a munkásmozgalom-történetírásban

- 4-7 a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből. Szerk. Kabos Ernő. Táncsics Kiadó, 1969o Az irat eredetének meghatározásánál célszerű ellenőrizni, valóban attól a szervtől, intézménytől, csoporttól, személytől stb, származik-e, amely kibocsátóként a dokumentumon szerepel vagy a szövegből kikövetkeztethető. Például egy szakszervezet anyagában megtalálható a szaklap többévi folyamatos költségvetése. A szakmozgalom felépítésének ismerete azonban rávezetheti a kutatót arra, hogy az iratcsoport nem csupán és nem is elsősorban sajtótörténeti szempontból értékes, hanem valójában a gazdasági harcokat irányitó és a politikai mozgalomban is fontos szerepet betöltő féllegális szabadszervezet elszámolásait tartalmazza. Egy "A magyarországi forradalmi szocialisták" aláirású évszám nélküli röplap az 1917/18-as mozgalom manifesztációjaként került értékelésre. Holott a szövegben - elitélő hangnemben az MSZDP-nek az általános titkos választójog érdekében október 10-re hirdetett sztrájkjáról van szó és ismeretes, hogy a megjelölt napon 1907-ben került sor nagyszabású munkabeszüntetésre - ez volt a Vörös Csütörtök! Kétségtelen tehát, hogy ez anarchoszindikalista csoport megnyilatkozása, amit az is bizonyit, hogy a röplap az általános sztrájknak mint egyetlen harci eszköznek a jelentőségét hangsúlyozza. Utóbbi példánk egyúttal azt is igazolja, nem fontoskodás, ha felhivjuk a figyelmet arra, hogy a forrásokkal végzendő munkálatok kezdete a dokumentum figyelmes, tüzetes és ismételt