Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Szűcs László: A forrásközlés néhány kérdéséről

közzé a forrást. Természetesen - bár egyáltalán nem helyesel­hetően - ezek kombinációi is megtalálhatók. Formáját tekintve a forrásközlés lehet nyomtatott, sokszo­rosított, fakszimile, film, hangszalag; megjelenését illetően külön kötetben /kötetekben, kötetek sorozatában/ megjelenő ki­advány, folyóirat- vagy újságközlemény, tanulmány függeléke /vagy része/, album vagy tekercs alakú. Ezek a' csoportosan ismertetett fő szempontok határozzák meg azt, hogy egy-egy forráspublikációban milyen módszereket alkalmazzunk. E szempontok nem zárják ki egymást, sőt a leg­gyakrabban kombináltan jelentkeznek egy-egy forráskiadványban. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a csoportositási szem­pontok között bizonyos összefüggések, egymásra utaló feltéte­lezések vannak. így például - anélkül, hogy valamennyi lehető­séget végiggondolnánk - kézenfekvő, hogy egy tudományos igé­nyek kielégítését célzó forráspublikáció, igyekezvén kizárni minden szubjektivitást, nem iratválogatást nyújt, hanem lehe­tőség szerint teljes fondról, fondrészről ad képet, s lehető­ség szerint igyekszik visszaadni pontosan a dokumentumot, te­hát nem szemelvényeket közöl, hanem teljes dokumentumokat, ezekről részletes leírást ad, lehetőség szerint a fontos dara­bokról fakszimilét is közöl stb. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a forrásközlés módszerét il­letően ugyan többféleképpen járhatunk el, de egy publikáción belül mindenkor nagyon következetesnek kell lennünk. Ezt a for­rásközlés alaptörvényének is mondhatnánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom