Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Bakó Ágnes: 30 éves az MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma

zótanács 1919* április 18-án Kun Béla .javaslatára határozatot hozott a "Kommunista Proletár Múzeum" létesítésére. A szervezési és gyűjtési munkával megbizott 3 tagu direktórium - tagjai Diner-Dénes József, Krejcsi Rezső és Révész Mihály - rendkívül nehéz körülmények között összegyűjtötték a fellelhető dokumentumokat és tárgyi emlékeket. "Azt akarjuk - irta az egyik szervező -, hogy múzeuma, archívuma, gyűjteménye legyen nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi munkásmozgalom emlékeinek is." A Tanácsköztársaság leverése után a gyűjtemény szétszóródott, megmentett töredéke került csak a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárába. A II. világháború alatt ennek is nagy része megsemmisült és ma már mindössze néhány kép, plakát, irat van meg, amely csak töredékesen ad képet arról a hatalmas munkáról, amelyet oly nagy akarattal végeztek elődeink. Az ellenforradalmi Horthy-rendszer 25 éve alatt korlátozottan működő szociáldemokrata párt nem hozott létre pártlevéltárat. Ismeretes azonban a pártnak az a határozata, amely pártarchivum létesitését, illetve a párt- és munkásmozgalmi emlékek gyűjtését irta elő. Ha az a szerv, amely ezzel foglalkozott, nem is működött úgy, mint a mai értelemben vett pártarchivum, de sok értékes irat található archívumunkban, amely ennek a gyűjtésnek köszönheti fennmaradását, s ez mindenekelőtt az SZDP vezetősége által e munkával megbizott Révész Mihály érdeme. Hasonló sorsuk volt a szakszervezetek országos szerve /Szaktanács/ és az egyes szakszervezetek iratainak is.