Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [9] 1979. 106 p.

Páncél József (1906-1979)

munkásságát nézzük, akkor is bőven rászolgált az elismerésre, hiszen azok közé tartozott, akik nehéz időkben mentették és gyarapították az intézet archívumának iratállományát. 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetést, majd 1976ban - munkásságának elismeréséül - a Munka Érdemrend arany fokozatát is megkapta. Halálhírét követően szomorúan nézhetünk szembe régi fényképével, amely még ereje, munkaképessége teljében örökiti meg, azzal a vidám, kissé ironikus mosollyal, ami sajátja volt. Bizony, nehéz érzés a róla bennünk élő képet összehasonlítani az utolsó évek és hónapok valóságával. Látjuk őt rokkantán, görnyedten az intézet folyosóin, de változatlanul munka közben s változatlanul baráti közelségben. Halálhire azért is megrendített bennünket, mert mindannyiunk szeretett Jóska bácsija volt és most, távoztával úgy érezzük, hogy a mi életünk egy darabja is elmúlt vele. A Párttörténeti Intézet igazgatósága, pártszervezete, egész kollektívája nevében mit is mondhatnék mást ebben a szomorú pillanatban, mint azt, hogy emlékét kegyelettel megőrizzük.