Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.

Jakab Sámuel: Levéltári anyagaink védelmének kérdései és a modern technika által kínált lehetőségek

ellátva és igy szárításra is alkalmas. Több éves munkával egész levéltári állományunkat fertőtlenítettük. A raktártereket és az irattároló polcokat rendszeres időszakonként szintén után-fertőt­lenitjük. Ezen a módon sikerült elérnünk, hogy jelenleg raktára­inkban nincs se gomba, se baktérium fertőzött anyag. Nagy figyel­met kell forditanunk azonban az újonnan állományunkba kerülő do­kumentumok fertőzöttségi fokának és az ezekkel való teendőknek meghatározására, el kell kerülnünk, hogy az esetleges fertőzött dokumentumok az állományt veszélyeztessék. Ugyancsak nagy figyelmet kell forditanunk a restaurálásra ke­rülő dokumentumokat ért szennyeződések eltávolitására és a papí­rokban fellépett savasság megszüntetésére. Ezekben az esetekben általában nem térünk el az általános gyakorlattól, bár el kell mon­dani, hogy ezek a megoldások elég széles skálán mozognak. Ugy véljük azonban, hogy a szakemberek feladata felismerni azokat a lehetőségeket, amelyek az adott esetben a legcélszerűbben alkal­mazhatók. A levéltári konzerválással, restaurálással foglalkozó szak­emberek régóta alkalmaznak uj és uj anyagokat és módszereket. Az igényt azok az esetek kény szerit ették ki, amelyek a hagyomá­nyos módszerekkel már nem vagy csak nagy nehézségek árán vol­tak megoldhatók. Ezek a próbálkozások nagy vitákat váltottak és váltanak ki ma is. Tulajdonképpen a restaurálás "azonost az azo­nossal" alapelvének módosításáról van szó. A bevált és többszö­rösen ellenőrzött hagyományos módszerek kitűnően alkalmazha­tók a jó minőségű papíroknál, amelyek alapanyagai is nagy stabi­litást mutatnak. Egyértelműen felvetődik azonban az uj anyagok­nál az uj módszerek alkalmazása. Sőt, felvethetjük azt a kérdést

Next

/
Oldalképek
Tartalom