Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.

Szűcs László: A pártarchívumi anyag felhasználása, különös tekintettel a felszabadulást követő időszak irataira

intézménytörténettel 96 (63, illetve 33), eszmetörténettel 23 (17, illetve 6), végül biográfiai témákkal 181 (valamennyi a felszabadulás előtti időből és csak érintőlegesen átnyúlva a felszabadulás utáni korszakra). A kutatások eredményei többségükben tanulmányokban, cikkekben realizálódtak, de jórészt, vagy kizárólag az archívumunkban végzett munka alapján jött létre több jelentős monográfia, kandidátusi és doktori értekezés is. Igy például archivumunkban őrzött forrásanyagra támaszkodik Kirschner Béla monográfiája, mely a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1919-1935 közötti stratégiáját vizsgálja; a Friss István irányításával készült: Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai, 1957- 196 c. tanulmánykötet; Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok 1945-1947 c. munkája; Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947 c. müve; Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon 1945-1961 c. munkája; Szenes Iván: A Kommunista Párt újjászervezése Magyarországon 1956-1957 c.müve; Korom Mihály: Az Ideiglenes Kormány története 1944-1945 c. értekezése, hogy csak a legjelentősebb feldolgozásokat említsük, de ezekhez méltán csatlakoznak jelentős dokumentum-kötetek, kronológiai összeállítások és a munkásmozgalom-történeti lexikon is. Hangsúlyozni kell végül e résznél, hogy a fenti összeállítás nem ad képet - legfeljebb közvetve - e kutatások országos alakulásáról, amennyiben az általunk megadott kutatási engedélyek alapján készült, és nem vette tekintetbe azokat a kutatásokat, amelyek Archivumunkban nem jelentkeztek. 2. Milyen fokon hivatott a pártarchivum támogatni a különböző kutatási irányokat és igényeket? A fenti adatok szükségképpen számos dologra hívják fel párt-