Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [8] 1978. 259 p.
Vass Henrik előadása
szervezeti fejlődését, egyszersmind hatást gyakorol arra is, hogy a párt milyen mértékben képes eleget tenni történelmi hivatásának. Jóllehet nem szociológiai feldolgozásra gondolunk, s azt nem is tekinthetjük feladatunknak, mégis az a meggyőződésünk, hogy a munkásosztály történetének politikatörténeti aspektusból való vizsgálatát össze kell kapcsolnunk a munkásosztály történeti fejlődésének szociológiai kutatásával isE kutatások még a kezdet kezdetén tartanak, megoldásuk igen nagy erőfeszítéseket követel tőlünk. Az az elképzelésünk, hogy azok a munkatársaink, akik az SZDP, ill. a szakszervezeti mozgalom történetét kutatják, munkájuk befejezése után az osztálytörténet vizsgálatára térnek át. E munka elvégzésébe külső kutatókat is be kell vonnunk, mivel tisztán látjuk, hogy kizárólag Intézetünk kollektívájára támaszkodva nem tudunk ezzel a nagy horderejű, nehéz és rendkívül bonyolult feladatkörrel megbirkózni. Tervmunkánk harmadik fő iránya a magyar munkásmozgalom eszmetörténetének és művelődéstörténetének kutatása, vagyis annak feltárása, hogy a magyar munkásosztály pártjának arculatát a különböző periódusokban milyen tényezők, milyen ideológiai áramlatok formálták és ezek hogyan hatottak a mozgalom fejlődésére. Példaként megemlíthetem, hogy a magyar munkásmozgalom ideológiáját a kezdeti időszakban elsősorban a lassalleánus nézetek jellemezték. Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy a magyar munkásmozgalom megszervezésével döntő szerepet játszottak a kül földet járt munkások, akiknek zöme Németországban dolgozott, ott vált szervezett munkássá, s hazatérve főleg lassalleánus nézeteket hoztak magukkal. A magyar munkásmozgalom kialakulásának hősi korszakában nyomon követhetjük a marxi eszmék térnyerését is. E folyamatnak olyan történelmi személyiségek voltak az előmozdítói,
