Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Szabó Ágnes: Az amszterdami szocialista levéltár

mozgalom és a narodnyik mozgalom levéltári anyaga sem. E zárolt anyag a jegyzékben feltüntetett egységeknek mindössze 2-3 %át teszi ki. A többi anyag a kutatók rendelkezésére áll, kutatási engedélyért az igazgatósághoz Írásban lehet folyamodni. (Megjegyezzük, hogy az adatok és arányok a hetvenes évek közepén készült jegyzékben rögzített állapotot tükrözik, az intézet rendkívüli mozgékonysága révén nyilván az anyag az elmúlt években is gyarapodott.) Amint azt már emiitettem, az egyes archívumi egységekről részletes leltár készül. Ezeket a leltárakat legépelik, bekötik és a kutatószolgálat helyiségében szabad polcon hozzáférhetőek. A leltárak tartalmazzák az adott archívum keletkezésének történetét. Ha valamilyen szervezet archívumáról van szó, rövid tájékoztatást ad a szervezet történetéről, helyéről és szerepéről a nemzetközi munkásmozgalomban, valamint szervezeti felépítéséről. Ez utóbbi eligazítást ad a kutatott intézmény irattermelésének módjáról is. A gazdag gyűjteménynek még nincs minden egysége leltározva, egyes leltárak csak most készülnek. Ezek általában csak kéziratban vannak meg. Szükség esetén azonban ebben a formában is a kutatók rendelkezésére bocsátják. A felsorolt archivumok közül magyar kutató számára különösen értékes a Kautsky, Viktor Adler, J. Ph. Becker, Jung archívum, valamint a Párizsi Kommün gyűjtemény. E három utóbbi elsősorban a XIX. század magyar munkásmozgalmára vonatkozó anyagokat tartalmaz, Frankéi Leó, Farkas Károly és más ismert magyar személyiségek tevékenységét illetően. A Kautsky hagyatékban - tekintettel K. Kautsky hosszú életére és sokoldalú tevékenységére, a nemzetközi munkásmozgalomban Marx és Engels halála után betöltött kimagasló szerepére - egyaránt találhatunk a XIX. és a XX. század ma-