Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Ember Győző: Levéltári terminológiai munkák

deklődéssel kísérjük, mert nemcsak ösztönzést, hanem segítséget is nyújthat az egységes magyar levéltári terminológia megalkotására. 11 A kiküldött bizottság, utóbb 2 uj taggal bővülve, hozzáfogott a rábizott feladat megoldásához, munkájának eredményéről beszámolt a német levéltárosok összejövetelein. Több alapfogalom beható elemzését végezte el. A legtevékenyebb tagja a bizottságnak 2 Meisner volt, aki 1934-ben tanulmányt irt a levéltárosi nyelvről. A biztatóan indult kezdeményezés azonban, feltehetőleg a megváltozott politikai viszonyok következtében, 1933 után megszakadt, anélkül, hogy kitűzött célját, az egységes német levéltári terminológiát megvalósitotta volna. A levéltári terminológia kérdése Németországban, mégpedig a Német Demokratikus Köztársaságban, az 1950-es évek közepén került ismét napirendre. A kezdeményező újból Meisner volt, aki egyidejűleg egy nemzetközi levéltári terminológia munkálataiba is bekapcsolódott. E nemzetközi vállalkozástól függetlenül, annak legfeljebb inspiráló hatására, az 50-es évek első felében a levéltári terminológia kérdése a Német Demokratikus Köztársaságon kivül több más szocialista országban is foglalkoztatta a levéltárosokat, igy Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon. Előbb ezekről a szocialista országbeli kezdeményezésekről szólok, azután a nemzetközi vállalkozásról. Meisner, aki a Német Demokratikus Köztársaságban volt a levéltártudomány egyetemi tanára, az NSZK-beli Wolfgang Leeschsel közösen készített egy referátumtervezetnek mondott elaborátumot, amely a német levéltári terminológia alapfogalmait, azok rövid meghatározását, azaz értelmezését tartalmazta. Az elaborátum az NDK levéltári folyóiratában, az Archivmitteilungen-ben je-