Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Szabó Éva, Szerényi Imre: Szempontok a budapesti és megyei pártarchívumok MSZMP iratainak rendezéséhez

Már a tájértekezletek után folytatott megbeszélések során további közbeeső megoldásként merült fel a strukturális - kronológiai elv rugalmas alkalmazásának lehetősége. E szerint a szervezeti felépítést követő levéltári rendezés nem vonná maga után a több éven át keletkezett iratanyag ügykörszerinti (tárgyi) "egyberendezését", hanem a strukturális renden belül az időrend (évek) érvényesülne, majd csak ezen belül jelentkeznének az ügykörök (tárgyi csoportok). Ez ugyan kevesebb munkát igényelne, mint az "egyberendezés", de a raktárban helykihagyást, esetleg a fondcsoport-beosztás módosítását vagy a fondcsoporton belül alcsoport beiktatását vonná maga után. A vizsgálatok és a viták alapján az egységes levéltári rendszer érdekében archívumunk a következőképpen foglal állást: - Az MSZMP anyag levéltári rendjénél a kronológiai-struktu rális elv érvényesüljön. Ez azt jelenti, hogy az MSZMP iratok évenkénti rendben kerülnek megőrzésre, ahogyan az átvétel is történik, ezen belül fondcsoportokat kell képezni

, részben követve a szervezeti felépítést. Pl. az MB anyagánál 2 fondcsoportot: l.fcs. a választott szervek iratai, 2.fcs a pártapparátus iratai. Az őrzési egységek számozása min den évben fondcsoportonként 1-el kezdődik

. Az MSZMP járási (városi, kerületi) bizottság fondján belül: l.fcs. a választott testületek iratai, 2. fcs. az apparátus iratai, 3. az alapszervezetek iratai, 4., 5. , 6. , stb. egy-egy közbeeső bizottság iratai. E megoldás eltér a rendezési szabályzatban foglaltaktól, de igy megoldható, hogy egy-egy közbeeső bizottság fondcsoportszáma állandóvá váljék. Az MSZMP élő fond és kronologikus rendje igy nem zavaró. Ezt a külföldi (elsősorban szovjet) tapasztalatok is igazolják. A tematikus