Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [7] 1977. 123 p.

Kende János: A munkásmozgalmi életrajzok levéltári forrásairól

levéltári anyagok, fellelhető személyi dokumentumok, stb. alapján minél pontosabban kell felvázolnunk a hősünket elinditó, felnevelő társadalmi közeget. S itt nemcsak a vagyoni helyzetre kell tekintettel lennünk, hanem az illető rétegre jellemző életmódra, művelődési viszonyokra is. Olyan munkásmozgalmi harcosok esetében, akik a Horthy-rendszer idején a fiatalkorúak bírósága előtt álltak, nagy segitséget nyújt a kötelezően felvett, s a periratokhoz csatolt környezettanulmány, de egyébként csak a mozaikkészitéshez hasonlítható fáradságos munkában bizhatunk. Lényeges - sőt sok esetben elkerülhetetlen, hiszen jónéhány munkásmozgalmi harcosnál egybeesik a politikai tevékenység kezdeteivel - az iskolai évek rekonstruálása. Ezt ifjúmunkások esetében az ipartestületek, diákok vonatkozásában az iskolák iratai, kiadott évkönyvei alapján végezhetjük el, amelyek - szerencsés esetben - a helyi levéltárakban, könyvtárakban találhatók. Főiskolai tanulmányok esetén az egyetemek levéltárai jöhetnek számitásba. Itt, illetve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levéltárában találhatók a munkásmozgalmi tevékenységért inditott fegyelmi eljárások iratai is. Nagyon lényeges továbbá - ha erre valamilyen közvetlen utalást nem tett hősünk - megtudni, mit olvastak, mit ismerhettek egy-egy meghatározott időszakban a szocializmus iránt érdeklődő munkások, parasztok, értelmiségiek. Szükséges tehát tájékozódnunk a minket érdeklő korszak munkásmozgalmi könyvészetéről, a szocialista eszméket terjesztő újságokról, folyóiratokról, azok esetleges helyi kapcsolatáról (pl. a levelezési rovat alapján). Meg kell ismerkednünk azoknak a szellemi műhelyeknek (munkásotthonoknak, 1918 előtt a földmunkás egyleteknek, falusi olvasóköröknek) életével, ahol hősünk találkozása a szocializmus eszméivel megtörténhetett. Erről már jelentős történeti irodalom áll rendelkezésünkre s ide