Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Soukup, Jaroslav: A dokumentum kiadványok osztályozása és szerepük

kai jelentősége. Vonatkozik ez a gazdaságtörténeti források kiadására is. Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a forráskiadványok lényegében történelmi munkák; azoktól csak a közlés formájában különböznek, A dokumentumkötet szerkesztőjét (szövegkiadó) gyakran hasonlítják a történészhez. De amig a szerkesztő az egyes dokumentumokat a történelmi folyamat építőelemeiként használja fel, addig a történész csak felhasználja azoFcat saját értelmezéséhez. Az efféle nézetek a szerkesztő és a történész munkája közötti különbség meg nem értéséből fakadnak, A legteljesebb forrásgyűjtemény összeállítása sem pótolhatja egy-egy történelmi probléma vagy időszak szisztematikus kifejtését. A források önmagukban nem oldhatják és nem magyarázhatják meg a vizsgált kérdést, csak hozzájárulhatnak megoldásukhoz. A kiadványok alapvető feladata ugyanis: nélkülözhetetlen forrásanyag összegyűjtése és közzététele az adott témához, A kiadványok időszerűségét a téma, nem pedig a magyarázatok aktualitása adja. Hibás módszertan esetén a szerkesztő automatikusan szűkíti a dokumentumok válogatását: korlátozza, illetve figyelmen Kivttl hagyja azokat a forrásokat, amelyek eltérnek az ő értelmezésétől, koncepciójától, Ennek legsúlyosabb formája;, hogy az eredeti dokumentumokból kihagy egyes részeket, vagy kiigazítja a szöveget, s ezáltal más értelmet ad neki. Ezeket a rövid ideig érvényesült módszereket már régen félsz ámoltáfc. Az ellenkező véglet a dokumentum-kiadványok, elsősorban a tematikus válogatások kiadásával kapcsolatos szkepticizmus. Itt fennáll a szubjektivizmus veszélye, amit azonban a válogatás módszerével és a kiadás módjával lényegesen csökkenteni lehet. A szerkesztőnek pontosan tisztáznia kell a válogatás szempontjait.