Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

tel vagy a kizárás. Nem egyszer előfordult alapszervezeteknél, hogy egyes személyek pártból való kizárásának ügyét sem vezetőségi ülés, sem taggyűlés elé nem vitték, hanem a titkár egyszerűen elvette az illető párttagsági könyvét. A választmányt ez időben - ha kimondatlanul is - szükséges rosszként fogták fel, amivel a sok egyéb munka mellett foglalkozni kell. Tagjait az apparátus aktíváiként kezelték. Megjegyzendő, hogy a választott szervek lebecsülése, elhanyagolása, a kollektív vezetés háttérbe szorítása nem csupán nógrádi jelenség volt. A feladatok helytelen értelmezéséből, s a bizalmatlanságból adódott, hogy az apparátus és a pártszervezetek gyakran kisajátították az állami és gazdasági szervek funkcióit, magukra vállalták feladataikat. A túlzottan aprólékos munka, a részletkérdésekkel való beható foglalkozás szétforgácsolta az erőket. Nem egyszer koncepció nélkül, rosszul szervezett, kapkodós stilus jellemezte az apparátus tevékenységét. "A JB postás szerepet tölt be amikor autót kapnak 10-12 községbe mennek el, minden községben töltenek 15-20 percet, azzal mennek tovább" - irja egy 1949. november 22-i, a Balassagyarmati járási Bizottság munkájáról szóló jelentés. "Még ma is elég gyakran előfordul, hogy egy-egy járási pártbizottsághoz egy nap alatt a megye bizottságtól 5-6 elvtárs is kimegy" " mondotta a megyei titkár a választmány 1952. július 19-i ülésén. Az első években irásos munka kevésbé kötötte le az apparátust. 1951-ig a testületi ülésekre nem készült irásos előterjesz-