Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

resettel nem rendelkezőket csak kivételes esetben vehettek fel tag jaik sorába a pártszervezetek. Az ipari és iskolai pártszervezetek kiépülése, fejlődése A megváltozott hatalmi viszonyok, a szocialista épités feladatai uj, magasabb szintű követelmények elé állitották mind az irányító pártszerveket, mind az alapszervezeteket. A pártmunka hatékonyabbá, lendületesebbé tétele érdekében a Politikai Bizottság, a Titkárság és a Szervező Bizottság 1949-ben több határozatot hozott. A munkáshatalom megszilárdítása, a hatalom gazdasági bázisának erősítése megkövetelte, hogy a párt szervezetileg is jelen legyen az üzemekben, megvalósuljon valamennyi területen a termelés pártirányitása. 1949. július 15-e és október 15-e között került sor a szénbányászati üzemek és a kőbányák üzemi pártszervezeteinek létrehozására. Korábban a bányaüzemeknél dolgozó párttagok a lakóterületükön (község, bányatelep) működő pártszervezetek tagjai voltak, s azok életében meghatározó szerepük volt. A titkár valamennyi helyen, a vezetőségi tagok és aktivisták zöme bányászokból állt e szervezeteknél. A bányász pártszervezetek létrehozása után a lakóterületi pártszervezeteknél továbbra is maradtak bányaüzemeknél dolgozó párttagok, kik titkár, vezetőségi tag funkciókat töltöttek be. (E párttagokat regisztrált párttagoknak nevezték.) A bányász pártszervezetek megszervezése kapcsán Kisterenye üzemnél üzemi pártbizottságot is létrehoztak, függetlenített tit kárral az élen. 1949 októberében megkezdték a nagybátonyi bányaüzemeknél az aknai pártszervezetek megszervezését, majd utá-