Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Majoros Károly: A pártmunka és az archívum

tésében. Ilyen módon azok az iratok, amelyek megmaradtak, pótolhatatlan értéket jelentenek számunkra. Jól érzékeltetik azt a nehéz küzdelmet, amelyet a párt a maradiság ellen, a tömegek megnyeréséért és a hatalomért folytatott„ A helyzet konszolidálódása után, különösen pedig a két munkáspárt egyesülését követő időszakban azonban már jelentős mennyiségű dokumentum keletkezett, amelynek jó része ma is birtokunkban van. Az 1956-os ellenforradalom leverését követően a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerveinek és helyi szervezeteinek munkájáról sok - olykor indokolatlanul is sok - irat készült. Ez részben a pártmunka és a történeti kutatás szempontjából kevésbé értékes iratok mennyiségének növekedését eredményezte. A felhalmozódott nagy mennyiségű irat éveken át használhatatlan, holt anyag volt a pártmunka számára. Bár időnként rendezték az iratokat, mégsem váltak hozzáférhetővé, mivel egyrészt a leltárakban megfogalmazott cimek nem mindig utaltak pontosan az iratok valódi tartalmára, másrészt a szükséges anyagok megkeresését megnehezitették a korszerűtlen irattárak. Uj helyzet teremtődött Az MSZMP KB Titkárság már emiitett határozatának végrehajtása megkönnyítette és siettette az irattárolás és -kezelés terén korábban tapasztalt nehézségek megszüntetését. A pártarchivum létrehozását többségében örömmel fogadták a pártszervek vezetői, de szerepét, jelentőségét nem értette meg egyszerre mindenki. Valamennyien éreztük ugyan a felelősséget az iratokban bekövetkezett pusztulás miatt, s tisztában voltunk az-