Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Ozsvárt Lőrinc: A Magyar Dolgozók Pártja szervezet-története Nógrád megyében

si pártszervezet 146, bányaüzemi pártszervezet 39, gyárüzemi pártszervezet 33, gépállomási pártszervezet 5, vasúti pártszervezet 9

S területi pártszervezet 23,, hivatali pártszervezet 23,, Tszcs pártszervezet 16 működött a megyében. A párttagság összetételének alakulása az 1950-1951. évben tagság , értei- ,

r

_ . , 6 munkás paraszt . . alkalm. egyéb Év lét- % miBég % \ szama % 1950.1. 27276 51, 63 8, 77 2, 29 10, 98 26, 33 1952.1. 27179 43, 3 11,4 2, 5 17,4 25,4 A munkásarány növelésének állandó hangsúlyozása ellenére 1950-ben és 1951-ben 8, 33 %-kal csökkent a munkások aránya a párttagság között. Ebben a politikai torzulások negativ hatásán kivül szerepe volt annak is, hogy a "párttisztitások" ebben az időszakban nagy számban érintettek munkásokat, s a felvételek ezt nem tudták ellensúlyozni. 1950-1951-ben növekedett a parasztok aránya a párttagság között. A paraszt párttagok számának növelése a mezőgazdaság szocialista átszervezésével összefüggésben 1950-től került a pártvezetés törekvéseinek homlokterébe. Elsősorban a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak felvételét szorgalmazták. A feladatok helytelen értelmezéséből adódott, hogy helyenként a Tszcs valamennyi tagját felvették a pártba. "Nincs a Tszcs-nél olyan tag, akit tagjelöltnek fel nem vettünk volna" - mondotta Balassagyarmat járás titkára, 1950. január 28-án a járási titkárok értekezletén. Az erőszakos kollektivizálás, a terménybeszolgáltatás és főként annak gyakorlata azonban jelentősen nehezítette a parasztság körében