Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.
Szerényi Imre: Dokumentumok a Kommunista Proletár Múzeum (1919) történetéből
ki fürdőhelyeken töltötték,, Budapesti palotáik lakatlanok voltak. Lakatlanok és gőgösök,, És mennyire is nem lakóházaknak készültek ezek a paloták! A Wenckheim családnak a földszinten három szoba kellett. Három tágas, nagy szoba, nemis túlságosan drága bútorokkal teli rakottak. A második emeletet a cselédszobákés a raktárak foglalták le. Az első emelet a fényűzésnek, a társaságnak kellett, arra a rövid időre, amig az urak Budapesten tartózkodtak. Itt aztán nem ismert határt a fényűzés, a kiuzsorázáson szerzett pénz pocsékolása. Kisterem, nagyterem, kisebédlő, nagyebédlő, kistáncterem, nagytáncterem, kisszalon, nagyszalon, ezüstterem, aranyterem, - a láb elfárad, amig valamennyit végigjárja. És a termek egészen haszontalanul állottak esztendőkön keresztül. A palotát most a proletárnevelés szolgálatába állitjuk. Azt akarjuk, hogy múzeuma, archívuma, gyűjteménye legyen nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi munkásmozgalom emlékeinek is. A magyarországi munkásmozgalom nem nézve 1848-nak nagyon kis és nem is jelentőségteljes megmozdulását - több mint 50 esztendős. Rengeteg hőse, vértanuja, vádlottja, üldözöttje, megkinzottja volt. Már a megindulásának szinte az első esztendeiben élénk kapcsolatban volt a nemzetközi munkásmozgalommal, az internacionáléval. 1870-ben a magyar hütlenségi per tárgyalásánál az egyik legfőbb terhelő momentum az volt, hogy a budapesti munkások vezetői érintkezésben állottak a külföldi ismert munkásagitátorokkal. Később is minduntalan találjuk a nyomait annak, hogy az Internacionálé vezetői nagyon fontosnak tartják az Európa keletén egyedül megmozduló munkásság vezetőivel való érintkezést. Frankéinak, Farkas Károlynak a külföldi munkásvezetőkkel való érintkezése közismert. A nyolcvanas esztendők elején, amikor az a gyorsan változtatni akaró radikális, anarchista áramlat végig futott egész Európán, a budapesti munka-