Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Serflek István: A munkásmozgalom-történet kutatása és publikálása Hajdú-Bihar megyében

rendszer, a második világháború, a felszabadulás: történelem, megtanulandó események, nevek, dátumok sora, és amelynek már az 1956-os ellenforradalom is csak halvány gyermekkori emlék. Való igaz, hogy a közvetlen tapasztalást semmi sem pótolja, de az is igaz, hogy az oktató-nevelő munka fejlődésével, nemzeti multunk tanulságainak értelemre és érzelemre ható feltárásával a fiatalotcban is kialakulhat - többségükben ki is alakult - a helyes történelemszemlélet, az itéletalkotó képesség. A forradalmi munkásmozgalom történetének megismerése, feldolgozása kötelessége a ma nemzedékének, hiszen eredményesen küzdeni a jövőért csakis a mult és jelen ismeretének birtokában lehetséges. Mind a tudományos kutatók, mind a politikai propaganda munkásai számára megtisztelő, de egyben nehéz és felelősségteljes feladat is a munkásmozgalom történetét az olvasók szélesebb rétegeihez közelebb vinni. Meg kell említenünk azokat a politikai nehézségeket is, amelyek szocialista fejlődésünk korábbi időszakában jelentkeztek: annak idején az elemzést jelszavakkal, az értékelést Ítélkezéssel helyettesítették a munkásmozgalom-történetírásban is. Feltétele és követelménye a munkásmozgalmi mult mélyreható megismertetésének, tudatformáló lehetőségeinek, hogy életszerűen, "emberközelben" jelenjenek meg azok a történeti körülmények, amelyek között a munkások éltek, gondolkodtak, harcoltak. A munkásmozgalom-történet művelői - a párt útmutatása alapján - abból indulnak ki, hogy a széleskörű anyaggyűjtésre épülő, megfelelő forráskritikát alkalmazó, a fejlődés összefüggéseit megvilágító, a marxizmus szemléletét és módszerét alkotó módon fel-