Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Czakó Sarolta: A budapesti pártarchívum levéltári munkájának sajátosságai

Archívumunkban éppen az iratbegyüjtésben mutatkozik meg leg­inkább a nagyságrendből adódó sajátosság. Iratanyagunk évenkénti gyarapodása 40-50 fm között változik. Ezt a nagymennyiségű irat­anyagot 30, a Párttörténeti Intézet által gyűjtőkörünkbe utalt párt­szervtől, pártszervezettől vesszük át 0 Az 1975-ös budapesti pártértekezlet adatai szerint Budapesten a párttagok száma meghaladja a 200 ezret, 1033 üzemi, hivatali pártbizottság, 1769 csucsvezetőség, illetve pártszervezet és 5055 alapszervezet működik. Ezért nagyon sok többletmunkát jelentett j a budapesti ügykezelők és az iratátvételen résztvevő archívumi dolgozók számára a KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának és a Párttörténeti Intézet Archívumának 1973-ban közzétett dönté­se, mely szerint az archívumi értékhatár alá sorolt pártszerveze­tektől bekerülő iratok körét bővíteni kell. Különösen az 1970. évi levéltárivá érett iratok begyűjtésétől kezdve jelentene ez óriási munkát, mert az éves beszámoló taggyűlések iratait ettől kezdve minden alapszervezettől meg kellene őriznünk. A budapesti archi­vum azt javasolta, hogy az alá sorolt pártalapszervezetektől a jö­vőben csupán a vezetőségválasztó taggyűlések anyagait őrizzük meg, továbbá azokat az iratokat, amelyek a vezetőségekben törté­nő változásokat dokumentálják. Kezdeményezésünkkel - amelyre bennünleet az iratanyag óriási mennyiségével való birkózás, továb­bá politikai, szakmai meggondolások kény szerit ettek - egyetértett a Központi Bizottság PGO, a Párttörténeti Intézet Archívuma, to­vábbá a megyei archivumok többsége is, igy ez az álláspont végle­ges megfogalmazást nyert az ügykezelőre részére kibocsátott köz­ponti útmutatóban. I Pártarchivumunkban az első középtávú tervidőszak idején a legnagyobb előrelépés az iratbegyüjtés területén történt. Eredmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom