Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [6] 1976. 178 p.

Bársony Ferenc: A szovjet pártlevéltárak munkájának néhány tapasztalata

A rendelkezésre álló összesített adatok szerint a pártalapszervezetek 52 %-a, a komszomol-szervezetek 25 %-a adja át dokumentumait, s e korlátozással tömörebb és szervezettebb lett a pártarchivumok dokumentumbázisa. Az értékhatár alá sorolt szervezetek 5 év után maguk selejtezik jegyzőkönyvileg saját irataikat. Az iratselejtezést egyébként a fondképző szervek önállóan végzik, az archivumok ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak. A pártarchivumok az iratátvétel ütemezésére évente átvételi tervet készitenek, amelyet az illetékes központi és területi bizottságok jóváhagyásával megküldenek az átadásra kötelezett szerveknek.. Annak érdekében, hogy az iratok megfelelő rendben és állapotban kerüljenek átadásra, az archivumok instruktorai munka közben segítik, irányítják és ellenőrzik a rendezést, az átadás előkészítését. A Központi Pártarchivumban ezt a munkát egy külön csoport, a nyilvántartási és iratgyüjtési szekció végzi. Az átadás előkészítése során az iratokat a íondképző szervezeti felépítésére készült séma szerint rendezik, egyidejűleg elkészítik a leltárt (opisz), megadják a fond és az őrzési egységek számát, s véglegesítés után borítólappal ellátva bekötik. Az azonos tipusu iratokat - például a vb-jegyzőkönyveket - nem bontják köteteEcre, hanem kb. 200 laponként őrzési egységet (gyelokat) alakítanak ki és a cimben jelzik az időhatárokat. Ez a rendezés és iratátvétel kronológiai-strukturális rendben történik. Egy-egy éven belül általában a következő a sorrend; a kongresszusok, pártkonferenciák jegyzőkönyvei és azok mellékletei kerülnek az élre, amelyeket a vezető szervek ülésanyagai (Központi Bizottság, pártbizottság plénumainak, politikai bizottság, végrehajtó bizottság, titkárság üléseinek anyagai), majd az appa-