Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.
Láng Péter: A munkásmozgalmi biográfiák könyvtári forrásai
történt? Beszámoló a XX. század érdekes eseményeiről. Bp. 1942.), de minőségi változást ebben a műfajban elsősorban két nemrégiben megjelent szakkronológia, a Negyedszázados harc (Bp. 1975.) és a Szocializmus utján (Bp. 1970.) hozott. Emiitettük, hogy a történetkutatás gyakorta csak a túlélők emlékezetére számithat. Egyebek között ez is indokolja a visz szaemlékezés-kötetek jelentőségét. A munkásmozgalmi memo árirodalom önálló kötetein kivül több gyűjtemény is megjelent az elmúlt husz évben. Tágabb értelemben - és a könnyebb áttekinthetőség kedvéért kissé elnagyoltan - azt is mondhatjuk: a közvetlen apparátushoz kell sorolnunk a bibliográfiák és repertóriumok kivételével valamennyi kiadványt, dokumentumot, amely egy könyvtárban megtalálható, hiszen az összefoglaló müvek, monográfiák, tanulmányok, periodikus kiadványok, stb. anyaga egyaránt közvetlen információt nyújt számunkra. (Gondoljuk csak el, hogy a tudományos hitelességgel megrajzolt történelmi kör nyezetben mennyi mozgalmi névvel találkozhatunk, pl. A magyar forradalmi munkásmozgalom története szintézisben, vagy a korszakos történészek feldolgozásaiban. (Kérdés azonban, hogyan tudjuk a szükséges müveket a sokezres állományokból kiszűrni? Ehhez nyújt segitséget a könyvtárak indirekt appa rát usa. Az olvasószolgálati tájékoztatás két legfontosabb eszköze a közvetett apparátushoz tartozik. Az egyik általános érvényű, konkrét gyűjteményhez nem kötődő, minden könyvtár által megszerezhető, mig a másik a könyvtárak saját anyagát, egyedi sa játosságait tükrözi vissza. Az előbbit bibliográfiának, az utóbbit katalógusnak ismerjük.