Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Láng Péter: A munkásmozgalmi biográfiák könyvtári forrásai

Az életrajzi adatgyűjtés két alapvető forrása a levéltár és a könyvtár. A levéltár a személyes dokumentumok, levelezések, periratok és más kéziratos emlékek tárháza. Igényes kutató nem dolgozhat archivumi tájékozódás nélkül, de nagy hibát követ el akkor is, ha a könyvészeti informálódást mulasztja el. Ugy tekinthetjük, hogy a levéltárak az egyedi, mig a könyvtárak a sokszorosított dokumentumokat őrzik, mely utóbbiak közös jellegzetessége a publicitás. A tudományos kutatómunka egymásra utalt, egymást feltételező és kiegészítő területeiről kell tehát, beszélnünk, annak a gyakorlati lehetőségnek fenntartásával is, hogy olykor csak az egyik, vagy éppen egyik gyűjtemény sem nyújthat számunkra segítséget. (Sokan, akikre adatokat keresünk, a legmélyebb illegalitásban, vagy hazájuktól távol éltek és emlékük már csak tetteikben, harcostársaikban él, mig mások munkássága a legszélesebb nyilvánosság előtt folyt, s igy személyüknek, tevékenységüknek gazdag levéltári és könyvtári anyaga maradt fenn.) Annak tehát, aki életrajzi feldolgozásra vállakozik, mindenekelőtt azt kell megtudnia, hogy melyek azok a területek - levéltárak, könyvtárak, emlékhelyek és emlékezők - ahol vagy akiknél adatgyűjtéshez elsősorban támpontokat remélhet. A következőkben a könyvtári "felderítéshez" kívánunk segítséget nyújtani. Napjainkban csaknem húszezer kisebb-nagyobb könyvtár működik Magyarországon, amelyek a magyar könyvtárügy szerkezetében elfoglalt helyüktől függően más-más feladatot látnak el. Megkülönbözteti őket az országos könyvtárhálózatban elfoglalt helyük, gyűjtőkörük, funkciójuk, állománygyarapítási és személyi feltételeik, s ezzel összefüggésben az anyag feltárásának módja és mélysége. Melyek tehát azok a könyvtárak, amelyek az életrajzi adatgyűjtésben segítségünkre lehetnek? Röviden igy lehetne a kérdés-