Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [5] 1975. 120 p.

Veres Miklós: A szaklevéltárakról

tartóikat és anyaguk jellegét tekintve lehetnek állami vagy társadalmi szerv, illetőleg a különböző egyházak és hitfelekezetek tulajdonában. Ez utóbbiakkal kapcsolatban az emiitett kormányrendelet 17. §-a ugy intézkedett, hogy - mint az 1950. évi 29. számú törvényerejű rendelet által nemzeti érdekű magánlevéltáraknak minősített levéltárakat - a művelődésügyi miniszter szaklevéltárakká nyilváníthatja. Ez meg is történt, így e levéltárak legnagyobb csoportját azóta is az egyházi szaklevéltárak alkotják. A több mint tízezer iratfolyómétert kitevő egyházi levéltári anyag kb. kétharmad része a Katolikus Egyház tulajdonában van, amely ezeknek őrzésére egy primási, 2 érseki, 8 püspöki, 2 főkáptalani, 5 káptalani, egy társkáptalani és 3 szerzetesrendi levéltárat tart fenn. A Református Egyháznak egy központi (zsinati), 4 egyházkerületi levéltára és egy egyházmegyei fióklevéltára van. A nagyságrendben harmadik helyen álló Evangélikus Egyház egy központi (országos) és 4 gyülekezeti levéltárral rendelkezik, végül egy-egy szaklevéltárral a Baptista Egyház, a Görögkeleti Szerb Egyház, az Izraelita Egyház és az Unitárius Egyház zárja az egyházi levéltárak sorát. Az egyházi szaklevéltárak szakmai felügyeletét - akárcsak az általános (országos és tanácsi) levéltárak esetében - a kulturális miniszter a Kulturális Minisztérium szervezeti egységeként működő Levéltári Igazgatóság utján gyakorolja. A három nagyobb egyház (katolikus, református, evangélikus) azonban a gyűjteményügyi munkák irányítására és felügyeletére országos hatáskörű gyűjteményi központot, illetőleg gyűjteményi tanácsot is tart fenn, amelyek ilyen jellegű feladataikat a Kulturális Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel (Könyvtárügyi Osztály, Levéltári Igazgatóság, Múzeumi Főosztály) koordinálják.